A társasház legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés
A törvény széles jogkörrel ruházza fel a közgyűlést. A társasház működésével, gazdálkodásával kapcsolatos, valamint a személyi kérdésekben való konkrét döntéseken kívül a törvény a közgyűlés hatáskörébe utalja mindazokat a döntéseket, melyeket az alapító okirat, illetve a szervezeti és működési szabályzat nem utal más személy vagy szervezet hatáskörébe. Ezzel a törvény egyrészről a tulajdonosoknak a közös tulajdonnal kapcsolatos aktivitását kívánja fokozni, másrészről ténylegesen is a közgyűlést kívánja a társasház legfőbb döntéshozójává tenni, csökkentve egyúttal a közös képviselő eljárása miatt esetlegesen keletkező viták számát.
A közgyűlés hatásköre elsősorban a társasház-közösségre, illetve a társasházi közös tulajdonra terjed ki, a törvény a közgyűlést néhány olyan jogosítvánnyal is felruházza, mely a tulajdonostársak külön tulajdonát, illetve az abból fakadó részjogosultságokat érinti. Ilyenként említhető meg a külön tulajdonhoz kapcsolódó közös tulajdonú ingatlanrész közös tulajdoni jellege megszüntetésének lehetősége; a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosítási módjának megváltoztatását megtiltó döntés.
Ebbe a körbe tartozik a közös költség megfizetésével hátralékba kerülő tulajdonostárs külön tulajdonának jelzáloggal való terhelése is, mely elsősorban biztosítékul szolgál arra az esetre, ha a hátralékos tulajdonostárs eladja ingatlanát. Emellett fizetésre ösztönző hatást képes kiváltania hátralékos tulajdonostárssal szemben. A törvény ezekkel a rendelkezésekkel a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét alkalmazza a társasház-közösségre, melyeket a társasház-közösségnek, mint a tulajdon-közösség formájának sajátosságai indokolnak.
A közgyűlések összehívásával kapcsolatos visszásságok elkerülése végett a törvény jelentősen szigorítja az összehívás szabályait. A törvény szerint a közgyűlés összehívása írásban, a tervezett időpont előtt 8 nappal megküldött, a napirendi pontok tételes felsorolását tartalmazó meghívóval történhet.
A közgyűlés határozatképességét a jelenlévő tulajdonostársak tulajdoni hányadának az összes tulajdoni hányadához viszonyítva állapítja meg a törvény. A közgyűlésen a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk szerint illeti meg a szavazati jog. A közgyűlés a határozatait általában a jelenlevők tulajdoni hányadának egyszerű többségével hozza meg.
Minősített 2/3-os többségi határozatot kíván meg a törvény a szervezeti és működési szabályzat megállapításához, módosításához és a külön tulajdonban álló nem lakás célú helyiség használatának, hasznosítási módjának megváltoztatásához.
Egyhangú határozatot ír elő a törvény a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról való döntéshez.
A törvény meg kívánja akadályozni azt, a bíróságok által is kifogásolt gyakorlatot, hogy a megjelentek csekély száma miatt határozatképtelennek minősülő közgyűlést akár órákkal a feloszlás után újból össze lehessen hívni. Ennek érdekében a törvény szerint a megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követően legalább 3, legfeljebb azonban 15 napon belüli időpontra lehet összehívni.
A részközgyűlés intézményével lehetővé válik egyrészt a nagy létszámú közösség akaratkifejezése, másrészt a több épületből álló, vagy a több lépcsőházból álló társasház elkülöníthető gazdálkodású kérdéseiben való önálló döntés meghozatala, a szűkebb érdekeltséggel rendelkező tulajdonostársak számára.
Fenntartja a törvény a közgyűlés törvénysértő, vagy belső szabályokkal ellentétes határozatának 60 napos, jogvesztő határidőn belüli bíróság előtti megtámadásának lehetőségét, kiegészítve e határidő elmulasztásának jogvesztő hatásával.
