Társasingatlankezelő

A képviselő feladatai

Mi tartozik a közös képviselő feladatkörébe?

A közös képviselő feladatköre (tevékenysége) a társasházi tulajdonostársak nevében, a tulajdonosok megbízásából és felhatalmazásából ellátandó ingatlanvagyon–kezelést jelent a társasház közgyűlésének – a társasházról szóló törvény és más jogszabályok figyelembevételével hozott – határozata szerint.

A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt is. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. Feladata továbbá a közgyűlési határozatok végrehajtása és döntési jogkör gyakorlása mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe. Ennek során feladatai öt tevékenységi körbe sorolhatók. Ezek a következők:

  1.  Gazdasági, számviteli és pénzügyi tevékenység:
    • éves költségvetési javaslat elkészítése a közgyűlési döntéshez,
    • a közösköltség kiszámítása az alapító okirat vagy szervezeti–működési szabályzat alapján, illetve közgyűlési jóváhagyása után annak közlése,
    • a bankszámlákkal, pénztárral kapcsolatos könyvvezetési feladatok szakszerű ellátása,
    • analitikus nyilvántartás vezetése a tulajdonosi közösköltség–befizetési kötelezettségről és a teljesítéséről,
    • a beérkező és kimenő számlák nyilvántartása, a végzett munkák, szolgáltatások számláinak kifizetése,
    • a bankszámlák feletti rendelkezési jog gyakorlása,
    • a likviditási helyzet folyamatos figyelése, tervezése,
    • a munkabérek, a magánszemélyek megbízási és vállalkozási díjának számfejtése, kifizetése,
    • APEH–bejelentkezés és adatmódosítások intézése,
    • az adó– és társadalombiztosítási befizetési és bevallási kötelezettségek teljesítése,
    • egyéb, és adózással összefüggő ügyek intézése (határozatok végrehajtása, önellenőrzés és annak nyilvántartása),
    • az éves mérlegbeszámoló elkészítése, és az éves elszámolás elkészítése és közgyűlés elé terjesztése,
    • iratok, okmányok, bizonylatok megőrzése az irattározás rendje szerint. 
  1. Műszaki tevékenység:
    • műszaki bejárások, javítási feladatok meghatározása,
    • a szükséges építési–szerelési munkák megrendelése; a karbantartási, felújítási munkák elvégzéséhez kivitelezői árajánlatok beszerzése, a kivitelező munkáiról referenciák ellenőrzése,
    • a tervszerű üzemeltetési és karbantartási munkákhoz az átalányszerződések megkötése,
    • az elvégzett munkák műszaki ellenőrzése, átvétele, igazolása,
    • felújítási, illetve nagyobb karbantartási munkák elvégeztetéséhez  műszaki szakvélemény megrendelése, szükség szerint műszaki ellenőr biztosítása,
    • tűz–, érintés– és villámvédelemmel kapcsolatos szabványossági vizsgálatok elvégeztetése,
    • az azonnali beavatkozást igénylő hibák elhárításáról gyors intézkedés. 
  1. Jogi tevékenység:
    • a törvényesség betartása és betartatása,
    • a szervezeti–működési szabályzat és a házirend javaslatának kidolgozása, a jóváhagyás után betartatása,
    • munkaszerződés megkötése, munkáltatói jogok gyakorlása, megbízási, vállalkozási szerződések kötése,
    • bérleti szerződések kötése, bérbeadói jogok gyakorlása,
    •  eljárás a hátralékos tulajdonosokkal szemben, jelzálogjog bejegyeztetése, nyilvántartása, törlése,
    • jótállási, szavatossági jogok érvényesítése,
    • társasház birtokbavétele, illetőleg közösképviselő–váltás esetén átadás–átvétel lebonyolítása jegyzőkönyvben rögzítetten. 
  1. Szervezési tevékenység:
    • a közgyűlés összehívásával és lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátása és a közgyűlési anyagok elkészítése, irattározása (meghívók, jelenléti ívek, meghatalmazások, megbízások, jegyzőkönyvek),
    • a közgyűlési jegyzőkönyvek (határozatok) tulajdonosok részére biztosítása, a társasház döntése szerint,
    • a tulajdonosok részére a félfogadás biztosítása,
    • a tulajdonosok egymás közötti jó kapcsolatának segítése,
    • a közgyűlés által választott bizottságok működésének elősegítése,
    • a bizottságokkal való jó együttműködés biztosítása,
    • munkavédelmi oktatás megszervezése a munkavállalók részére,
    • munkáltatói jogkörben a munkavállalók kiválasztása (gondnok, házfelügyelő, takarító stb.) 
  1. Ellenőrzési tevékenység:
    • a munkavégzések ellenőrzése,
    • a házirend betartásának ellenőrzése,
    • tűzvédelmi előírások betartásának ellenőrzése,
    • bérbe adott lakás, helyiség rendeltetésszerű használatának ellenőrzése,
    • a központi fűtést és melegvíz–szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók fűtőberendezésének, hőfogyasztásának ellenőrzése,
    • a közmű–fogyasztásmérők leolvasásának ellenőrzése.

A felsoroltakból látható, hogy a közös képviselővel szemben támasztott követelmény összetett: komplex jogi, műszaki, gazdasági ismereteket igényel. Olyan közös képviselő azonban nem létezik, aki minden szakterületen egyforma felkészültséggel bírna. Ha például a közös képviselő műszaki szakember, akkor sem feltétlenül ért a műszaki tudományok minden szakterületéhez, azaz nem valószínű, hogy egy személyben egyszerre ért a gépész, építész, statikus, elektromos, szigetelő stb. szakmákhoz, mint ahogy egy jogász sem érthet egyformán a jog minden területéhez. Éppen ezért a társasházak általában reálisan – és saját jól felfogott érdekük alapján – tudomásul veszik, hogy ha a társasház részéről bonyolultabb jogi helyzetet kell megoldani, esetleg bíróságon képviselni, vagy jelentős kiadással járó felújítást kívánnak elvégeztetni, akkor a közös képviselő mellett eseti megbízással ügyvédet, műszaki szakértőt, illetőleg műszaki ellenőrt is igénybe vesznek.

E megbízások díját a társasház fizeti. Előfordul az is, hogy a közös képviselő nem ért a könyveléshez. Mivel a társasház könyvelése folyamatos feladatot jelent, a közgyűlés dönthet úgy, hogy a könyvelő díjazásának költségeit a társasház viseli, de határozhat úgy is, hogy azt a közös képviselő oldja meg saját díjazásából.

Megemlítendő, hogy a könyvelés helyességéért a közös képviselő mindenképpen felel a közgyűlés előtt.