Amit az állattartásról tudni kell

Előzmények

A legutóbbi időben a lakásszövetkezeti és társasházi köz– (küldött)gyűléseken ismét sok szó esik a tulajdonosok sokszor elfogadhatatlan állattartási szokásairól. Azért, hogy a lakástulajdonosok lakóhelyi közérzete javuljon, ismét szólunk az állatvédelem legfontosabb szabályairól.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 1999. január 1-én lépett hatályba. A törvény megalkotásának célja az volt, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. Ezen túlmenően e tárgyban számos egyéb jogszabály van hatályban – így például az állategészségügyről, az állattenyésztésről, a veszélyes állatok, a veszélyes ebek tartásáról, a méhtartásról –, amely az állatok megfelelő tartásának normáit rendezi.

Szükségessé vált továbbá, hogy az önkormányzatok rendeletükben – a lakosság igényeihez igazodva – további korlátokat szabjanak az állatok tartását illetően. Ezek elsősorban a lakásban „ún.” kedvtelésből tartott, illetve tartható állatokra vonatkozó szabályokat tartalmazzák annak érdekében, hogy a tartás a szomszédot, a társasházi tulajdonostársat a lakáshasználatban, a szabad mozgásba ne zavarja, illetve ne veszélyeztesse.

Az állatvédelem általános szabályai

1. Minden állattartóra vonatkozó általános szabály, hogy köteles folyamatosan betartani a közegészségügyi, a környezetvédelmi, a közbiztonsági, az állatvédelmi, az állat–egészségügyi előírásokat, és tartózkodni a környezetében élők nyugalmának zavarásától. Nem szabad az állatot kínozni, emberre, állatra uszítani, illetve viadalra idomítani, kényszertakarmányozásra fogni – kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét –, kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni, természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.
2. Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajtájának, élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. Ennek keretében az állat megfelelő, biztonságos elhelyezését, szükség szerinti, de legalább napi egyszeri ellenőrzését, megfelelő mozgásterét meg kell oldania. Az ember környezetében tartott állat tulajdonjogával felhagyni nem szabad, továbbá tilos az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele. Állatviadal céljára az állatot kiképezni, idomítani, forgalmazni szintén tilos.

De tilos az állatviadal szervezése, tartása, fogadás szervezése és abban bármilyen módon való közreműködés is. Állatkísérletet csak szakintézményben és csak engedély alapján szabad végezni, kizárólag tudományosan megalapozott indokokkal.

Milyen külön szabályok vonatkoznak az eb– és macskatartásra?

1. Mind a községi, városi, mind a fővárosi kerületi önkormányzatok rendeleteikben határozzák meg a kedvtelésből tartott kutya és macska tartási szabályait. Ebből következően a vonatkozó szabályozás településenként más és más lehet, ezért a legáltalánosabb és leggyakoribb rendelkezéseket lehet csak e helyütt megemlíteni. Az eb és a macska tartását általában nem kötik külön engedélyhez az önkormányzatok, számukat azonban különböző mértékben, de korlátozzák az alábbi példák szerint:
   • kertes házban legfeljebb két-három kutya és három–négy macska tartását teszik lehetővé;
   • lakásban legfeljebb egy-két kutya és egy-két macska tartható, valamint azok szaporulata 3 hónapos korig

   Amennyiben a helyi rendeletben meghatározott számú ebnél és macskánál többet akar valaki tartani, ahhoz már szükség van az önkormányzat engedélyére. Az engedélyhez általában a tartási hely közvetlen szomszédságában lakók írásbeli hozzájárulását is be kell szerezni.

2. Megtiltható a kutya és macska tartása erkélyen, lodzsán, vagy többlakásos épület közös helyiségeiben, mint például lépcsőház, folyosó, közös udvar. Ebtenyésztés sem folytatható többlakásos épület lakásaiban. A tenyészet létesítéséhez egyébként is jegyzői engedély szükséges, amelyhez ki kell kérni az ÁNTSZ és az állat–egészségügyi szakhatóság előzetes hozzájárulását is.A kutya– és macskatulajdonos köteles állatát úgy tartani, hogy az a házban vagy annak szomszédságában lakók nyugalmát indokolatlanul ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, senki testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse. Harapós vagy támadó természetű ebet nappal biztos módon megkötve, vagy kiszabadulását biztosan megakadályozó módon, bekerített és lezárt helyen kell tartani. A ház bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni.

3. Közterületen, lakóház udvarán, valamint közös használatú helyiségben, illetve közös használatú területen a kutyát pórázon kell vezetni. Egyes harapós vagy támadó természetű eb esetén kötelező a szájkosár használata. Ilyen például a boxer, a német juhász, a különféle terrierek, de különösen a pit bull terrier, a dog, a dobermann, a rottweiler, a kuvasz és a komondor.Az állattartó kötelessége gondoskodni arról, hogy a kutya, a macska a közterületet és lakóház közös használatú területeit, helyiségeit (gyalogjárda, sétány, park, lépcsőház, lift, pince stb.) ne szennyezze. Amennyiben mégis keletkezett szennyeződés, azt köteles haladéktalanul eltávolítani. Ez a rendelkezés természetesen a kutyafuttatókra nem vonatkozik.Lakásszövetkezeti és társasházakban szabadon élő macskák utáni köztisztasági szabályok betartásáért a tulajdonosok közössége felelős. A lakóházban vagy más épületben elszaporodott kóbor macskát eltávolításáról az épület tulajdonosa, kezelője köteles gondoskodni az állatvédő szervezetek bevonásával.

A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartásával kapcsolatos tudnivalók

1. Veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebet kizárólag a helyi önkormányzat jegyzőjének engedélyével lehet tartani. Ez az engedély egy évig érvényes. Az engedély iránti kérelmet a kutya tulajdonosa vagy a felügyeletét ellátó személy és a tulajdonos együttesen nyújthatja be. Ahhoz, hogy a veszélyes eb tartását engedélyezze a jegyző – egyebek mellett – szükséges, hogy az ebtartó egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezzen, továbbá a veszélyes eb ivartalanítását igazolja. Amennyiben közös tulajdonban lévő ingatlanban (lakóházban) lakik, elengedhetetlen a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozata. Többlakásos házban, illetve egy lépcsőházban lakó valamennyi személy tartáshoz történő hozzájárulása nélkül szintén nem engedélyezhető a veszélyes eb tartása.A jegyzőnek, az engedély kiadása előtt, helyszíni szemlét kell tartania a hatósági állatorvos és a rendőrség részvételével, illetve a tartás feltételeinek meglétét szakértő bevonásával vizsgáltatni kell.A veszélyes eb tartását nem engedélyezi a jegyző, ha az ebtartó nem töltötte be a 18. életévét, cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll, szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt elítélték, és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, illetve az eb biztonságos tartási feltételeit nem biztosítja.Ahhoz, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, és ennek megfelelően közelítsen és viselkedjen a veszélyes kutyával szemben, kötelező az eb nyakövén jól látható jelzést (bilétát) elhelyezni. Ez a biléta legalább öt centiméter átmérőjű, piros szegélyű fehér korong, melynek egyik oldalán a veszélyes eb tulajdonosának neve, lakcíme, másik oldalán pedig azonosító száma és fekete színű „Veszélyes” felirat szerepel.

2. A veszélyes és veszélyesnek minősített eb csak olyan, megfelelően zárt, bekerített, elkerített helyen (kennel) tartható, amely teljes biztonsággal megakadályozza az ebnek a közterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, illetve azt, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon. Az ingatlan bejáratán jól látható helyen „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratú táblát kell elhelyezni.Szigorúan betartandó szabály, hogy veszélyes és veszélyesnek minősített ebet közterületen sétáltatni, illetve tömegközlekedési eszközön szállítani kizárólag a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos fém szájkosárral és a kibújást megakadályozó fojtó nyakörvvel szabad, olyan pórázon, amely két méternél nem hosszabb.Tilos a veszélyes ebről szájkosarat levenni, illetve a pórázról elengedni ezeken a helyeken.Fontos és tisztázandó kérdés az is, hogy mit jelent az eb biztonságos tartása. Ez lehet a házon belüli vagy zárt ketrecben, illetve kennelben való elzárása, amely megakadályozza elsősorban gyermekek, de bármely más, illetéktelen személy bejutását, illetőleg meggátolja az eb kijutását.

3. A veszélyes állatok köre igen széles, amelyet egy miniszteri rendelet melléklete részletesen meghatároz. A teljesség igénye nélkül említésre érdemesek a következők: ragadozók, majomfélék, elefánt, bivalyfélék, strucc, emu, keselyűk, krokodilok, mérgeskígyók, varánuszok, óriáspókok, skorpiók stb. A jogszabályban meghatározottakon felül, ha valamely állat egyedi tulajdonságai indokolják – szakhatósági véleménye alapján – a jegyző veszélyes állattá nyilváníthat más állatot is.Veszélyes állat tartására engedélyt csak olyan személy kaphat, aki
   • cselekvőképes és büntetlen előéletű és
   • az állat tartásához szükséges szakmai ismeretekkel rendelkezik,
   • a közvetlen szomszédok beleegyezésüket adták a tartáshoz,
   • a méreggel ölő állatfajok tartásánál biztosított az ellenszérum és minden, a rendeletben előírt feltétel, továbbá az állattartó teljesíti a biztonsági előírásokat.

   A tartás feltételeit az állat fajtájának megfelelően az engedélyező hatóság egyedileg határozza meg.

A haszonállatok tartása

1. A haszonállatok körébe azokat az állatokat kell sorolni, amelyeket élelmiszer, gyapjú, bőr vagy szőrme előállításához, vagy egyéb mezőgazdasági célra tenyésztenek, illetve tartanak. Ilyenek például a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, póniló, sertés, juh, kecske, baromfi, galamb, nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, nyest, hermelin, méh.A haszonállatok tartása során figyelembe kell venni az egyes állatfajok élettani igényeit, szakszerűen kell gondozni, etetni, továbbá fajtájának megfelelő mozgásszabadságot kell biztosítani számukra. Ennek keretében a jó gazda gondosságával kell biztosítani az állat számára szükséges életfeltételeket, és gondoskodni kell az állat megfelelő, biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról.

2. Az állattartónak nyilvántartást kell vezetnie az állatlétszámról, az elhullásokról és azok okáról, illetve az állományváltozásról. Ezt a nyilvántartást legalább öt évig meg kell őrizni.A haszonállatot tartó személy is köteles folyamatosan betartani a közegészségügyi, környezetvédelmi, közbiztonsági, állatvédelmi, állat–egészségügyi, valamint építésügyi előírásokat. Az állatok tartásáról oly módon kell gondoskodni, hogy azok a szomszédok birtokában semmilyen kárt ne okozhassanak, a környezetben élők nyugalmát ne zavarhassák.A törvény rendelkezései tehát kitérnek az állat tartása kapcsán a mások nyugalmának zavarásától való tartózkodásra is, amely megfelel a Ptk.-ban rendezett szomszédjog általános szabályának. Az állattartással járó hatások szempontjából azonban nem lehet közömbös az állomány nagysága, főként akkor, ha ez a helyben szokásos mértéket rendszeresen és jelentős mértékben meghaladja, még akkor is, ha az ebből eredő hátrányok esetleg csak időszakosak.Figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az állatok elhelyezésére szolgáló épület csak építési engedéllyel létesíthető, melynek során be kell tartani az építésügyi szabályokban szereplő védőtávolságokat. A nagy és közép haszonállat tartása során keletkező szerves anyagok tárolásához szükséges építmény is kizárólag a védőtávolságok megtartásával építhető meg, betartva a szükséges távolságot lakóépülettől, ásott vagy fúrt kúttól, csatlakozó vízvezetéktől.

3. A települési önkormányzatok rendeletükben korlátozhatják a haszonállatok tartásának helyét. Így például az önkormányzat megtilthatja a település belterületén; egészségügyi intézmény, élelmiszer, italt előállító vagy értékesítő üzemek, üzletek, oktatási és művelődésügyi intézmények telekhatárától számított 50 méteren belül.Szabályozhatja oly módon is, hogy csak a család fogyasztási szükséglete biztosításáig terjedő mértékben engedi meg a haszonállat tartását, vagy korlátozza a haszonállat egy–egy fajtájára.Rendelkezhet oly módon is, hogy a település üdülőterületén kizárja a nagy vagy közép haszonállat, illetve mindkettő tartását, ott csak kizárólag kis állat tartását engedi meg.Az állattartás szabályozásának neuralgikus pontja a főváros esetében itt ragadható meg. Budapest fővárosi jellegéből adódóan a kerületek több esetben megtiltották bizonyos állatfajták tartását a kerület egész területére kiterjedően. Érdekes, hogy ez a szabályozás nem csak a belvárosi kerületek, de több peremkerület rendeletében is előfordult.

   Az Alkotmánybíróság 63/1991. (XI. 30.) sz. határozata is kimondja, hogy a helyi önkormányzat nem tilthat meg kategorikusan olyan magatartást, illetve tevékenységet, amelyet a magasabb szintű jogszabályok kifejezetten lehetővé tesznek. Annak viszont nincs akadálya, hogy a rendelet a kerület egyes övezeteire (földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére) tilalmakat vagy korlátokat állapítson meg.

   Ezen túlmenően az önkormányzat – a lakosság érdekeit figyelembe véve – további korlátozásokat vezethet be.

Hogyan büntethetők az előírások megszegői?

1. Az állattartás egyes szabályainak megsértése esetén az állattartó szabálysértést követ el, s az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendeletben vagy más jogszabályban meghatározott szankcióval sújtható. Így például aki a felügyelete alatt álló kutyát
   • a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetőleg kóborolni hagyja,
   • természeti vagy védett természeti területen, illetőleg vadászterületen – a vadászkutya kivételével – póráz nélkül elengedi, vagy kóborolni hagyja,
   • szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja,
   • élelmiszer–elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy a játszótérre beengedi, illetőleg beviszi,
   • harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyezi el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát, 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

   Aki az előbbiekben meghatározott magatartással másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülést okoz, 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

   Ugyancsak szabálysértést követ el az, akinek a felügyelete alatt lévő állat a közterületet vagy a közforgalmú közlekedési eszközt beszennyezi és az okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, s ezért 50 ezer forintig bírságolható.

   Fentieken túlmenően az önkormányzati rendeletekben is meghatározható szabálysértési tényállás, amelynek elkövetőjével szemben maximum 30 ezer forint pénzbírság szabható ki.

2. A teljesség igénye nélkül megemlítendők az alábbi jogellenes magatartások, amelyeket a helyi önkormányzati rendelet minősít szabálysértéssé, és elkövetőjét szankcióval sújtja.Így például azt a személyt,
   • aki vadállatot, nagytestű gazdasági haszonállatot tiltás ellenére tart,
   • aki a baromfi tartására vonatkozó szabályokat megszegi,
   • aki kertben tartja kutyáját, azonban a kerítés állaga vagy jellege miatt a kutya ki tud harapni és ezzel a közterületen lévő személynek nyolc napon belül gyógyuló sérülést okoz,
   • aki kiskorú felügyeletére bízza az ebet,
   • aki többlakásos épület erkélyén, folyosóján, közös használatú udvarán a rendeletben foglalt tartás szabályait megszegi,
   • aki a kutya sétáltatására, futtatására vonatkozó szabályokat megszegi,
   • aki lakásában az engedélyezettnél több kutyát vagy macskát tart.

   Alapvető követelményként fogalmazható meg minden állattartóval szemben az a magatartás, amellyel köteles minimálisra, illetve csak a legszükségesebb mértékre csökkenteni azokat a körülményeket, melyek a környezetében élő emberek nyugalmát zavarják, testi épségét, életét veszélyeztetik.

Társasházi Csodák