Lakók könyvével a lakásmaffia ellen
Népszabadság • 2003. március 18. • Szerző: Szalai Anna
A társasházi képviselőknek a jövőben lakásonként is el kell számolniuk a közös költséggel. Szigorúbb lesz az ingatlan-nyilvántartási rendszer, ismét lesz lakók könyve. Az önkormányzatok állami segítséggel visszavásárolhatják a bennlakóknak néhány éve eladott lakásokat, ha az érintettek mégis szívesebben lennének bérlők – egyebek között ezt tartalmazza a Belügyminisztérium mellett működő Lakáspolitikai Kollégium tervezete.
A nemzeti lakásprogram kidolgozásakor olyan sok jogszabályi korlátba ütköztek a terv készítői, hogy úgy döntöttek, négy új törvényt alkotnak. De még így is több tucat jogszabály, kormány-, illetve minisztériumi rendelet módosítása szükséges. Még az idén parlamenti vitára szeretnék bocsátani valamennyit. Az eseményeket fölgyorsította a lakásmaffia megerősödése. A készülő társasházi törvény például a lakással kapcsolatos bűncselekmények elleni védekezés egyik eszközének szánja a „lakók könyvét”, amelynek segítségével nyomon lehetne követni a tulajdonosváltozásokat. A lakásmaffia dolgát kívánják megnehezíteni a „nullás igazolás” beszerzésének kötelezővé tételével is. A közműcégektől kapott – hátralékmentességről szóló – igazolásokat ugyanis nemcsak az új tulajdonosnak, hanem a lakóközösségnek, illetve a földhivatalnak is be kell majd mutatni. Ez egyben a tulajdonosváltozás bejegyzésének feltétele is lesz.
A társasházi törvény újraírását egyébként a jelenlegi szabályozás hiányosságai is indokolják. Így például most nem kell szervezeti és működési szabályzatot kidolgozniuk a társasházaknak. Ez a sokszor egyfalunyi embernek otthont adó óriás panelházak társulásait szinte működésképtelenné teszi – magyarázza dr. Csiha Judit, a Lakáspolitikai Kollégium elnöke. – Az új törvény minden társasház számára kötelezővé teszi a szabályzat elkészítését, amelynek tartalmaznia kell egyebek mellett a közös képviselők megválasztásának, leváltásának menetét.
A szabályzatnak tartalmaznia kell továbbá a hátralékosokkal szembeni fellépés lehetőségeit. Szabályozottabb keretek közé terelik az adósok ingatlanára terhelhető jelzálogjog bejegyzését is. Ez ma egy háromsoros cetlivel is kérhető.
A közös képviseletet vállalók felelősségteljesebb munkáját célozza majd a számvizsgáló bizottságok összetételét szabályozó passzus, amely szerint legalább az egyik tagnak számviteli vagy más pénzügyi végzettséggel kell rendelkeznie. A számviteli törvény módosításával átláthatóbbá kívánják tenni a közös költség felhasználását is. A közös képviselő ezentúl nem csupán a lakóközösség egészének tartozik majd elszámolással, hanem a tulajdonosoknak egyenként is. Így mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy mire költötték az általa befizetett pénzt. Bár a társasházak működését rendkívül sok kritika érte az elmúlt években, a lakásszövetkezetek számára mégis csábítóbbnak tűnik a jelenlegi működési kereteiknél. Az új lakásszövetkezeti törvény a kérésnek eleget téve, a jövőben lehetővé teszi a lakásszövetkezetek felbomlását, összeolvadását, illetve társasházzá alakulását. A procedúra azonban hosszadalmasnak ígérkezik.
Várhatóan önálló törvényt alkotnak majd a lakbérek megállapítására, a támogatási rendszerre, illetve a bérlakások működésére vonatkozó paragrafusokból. A jogszabály tartalmáról egyelőre a lakáspolitikai kollégium berkein belül is nagy viták dúlnak.
– Nem szeretném, ha a lakbér-jegyeknek árfolyamuk lenne, ha kereskednének velük – jelenti ki Csiha Judit, aki szerint a vállalkozók készek beszállni a bérlakásépítésbe. A politikus szerint a különféle adó- és illetékkedvezmények révén a bankoknak, a nyugdíjalapoknak és a biztosítótársaságoknak egyaránt kedvező befektetési konstrukciókat kínálnak majd. A lakóknak nyújtott állami lakbértámogatások révén pedig nemcsak a bérlakásépítés, hanem az üzemeltetés is szolid hozamot biztosíthat. A bérlakásépítés állami támogatása csökken, elsősorban használt lakások vásárlására ösztönzik az önkormányzatokat. Ez részint olcsóbb, részint segíthet abban, hogy mindazok, akik korábban anyagi lehetőségeiket meghaladó módon váltak tulajdonossá, újból bérlők lehessenek.
Szigorodik az állami források felhasználásának ellenőrzése. Az elmúlt években gyakorta előfordult, hogy a költségvetésben lakhatási támogatásra elkülönített évi 14-18 milliárd forintot az önkormányzatok másra költötték el. Pedig az egyébként is kevés. A piaci és a rászorulóktól elkérhető lakbér közötti különbség ugyanis – egy átlagos, ötven négyzetméteres lakást véve alapul – 25-30 ezer forintra tehető. Az, hogy ebből mennyit térít az önkormányzat, a lakó rászorultságának mértékétől függ. Ennek megítélését továbbra is az önkormányzatokra bíznák, hiszen több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek e tárgyban.
Nagy változások várhatók az építési törvényben is. Szigorítják a minőségellenőrzést, és rendet kívánnak tenni az önkormányzatok településrendezési tervei között is. Építési engedélyt csak akkor lehetne kiadni, ha az adott területre a helyhatóság már rendelkezik szabályozási és rendezési tervvel is.
Az első három törvény szabályozási koncepciója március végén, április elején kerül a kormány elé, míg a lakbérre, illetve az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabálytervezettel júniusban ismerkedhet meg a kabinet. A parlamenti szavazásra még az adó és a költségvetési vita előtt szeretnének sort keríteni, hogy a nemzeti lakásprogram jövő januári indulására hatályba léphessenek.
A parlament tegnapi ülésén Csabai Lászlóné (MSZP) a nemzeti lakásprogramról tartott felszólalásában kijelentette, olyan, kormányokon átívelő, lehetőleg konszenzussal elfogadott támogató és ösztönző rendszerre van szükség, amely kiszámítható, fenntartható, s amely választási lehetőséget biztosít. Kiemelte, megtartották azt az ígéretet, hogy biztosítják az előző kormány által létrehozott támogatási rendszer folyamatosságát. Hozzátette, hogy az irányváltás első lépéseit megtették: a nyolc évre befagyasztott lakástámogatást, a ház- és lakásfelújításokra szánt állami támogatások összegét megemelték. Csabai Lászlóné kijelentette, hogy a vállalkozói szféra ösztönzésével és a lakbértámogatás bevezetésével elérhető lesz, hogy 2004 és 2006 között több mint 10 ezer vállalkozói bérlakás épüljön. Ehhez hozzásegít, hogy a lakbérkártya-támogatási rendszert 2005-re a magánlakások bérletére is szeretnék kiterjeszteni. Lamperth Mónika belügyminiszter hozzáfűzte: lakástámogatásra mintegy 140 milliárd forint szerepel az idei költségvetésben, ami közel 10 százalékos növekedést jelent az előző évi kerethez képest. A belügyminiszter jelezte: a lakhatással kapcsolatos jogi szabályozások terén is jelentős változásokat tervez a kormány.
