A pénzkezelési szabályzat
APEH
2007.06.08.
A jelenleg hatályos számviteli törvény szerint a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a jelenleg hatályos számviteli alapelveket kell figyelembe venni.
Az alapelvektől csak a törvényben szabályozott módon lehet eltérni.
A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani, és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát.
A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek.
A vállalkozásnak azt is meg kell határoznia, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.
A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;
c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;
d) a pénzkezelési szabályzatot.
Az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát, az elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni.
A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős.
A valódiság elve kimondja, hogy a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény módosította a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény 14. paragrafusát, amely egy új (8) bekezdéssel bővült, és előírta, hogy a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól. Rendelkezni kell továbbá a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről, és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.
A pénzkezelési szabályzatot a számviteli politika keretében minden, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónak már a korábbi törvényi rendelkezések alapján is el kellett készítenie, de csak a 2006 őszi törvénymódosítás fejti ki részletesen, hogy pontosan mely kérdéseket is kell a szabályzatban a gazdálkodónak saját magára nézve kötelezően előírnia. A pénzkezelési szabályzat készítését előíró rendelkezések – kivételes szabály hiányában – éppúgy vonatkoznak a több ezer főt foglalkoztató részvénytársaságokra, mint például a családi vállalkozásokra. A részletező rendelkezések 2007 január 1-jén léptek hatályba, az ettől számított 90 nap állt a gazdálkodók rendelkezésére, hogy a módosított szabályzatot elkészítsék. A szabályzat elkészítésének vagy módosításának elmulasztását az adóhatóság bírsággal szankcionálhatja.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása értelmében az adózó a számviteli törvényben meghatározott készpénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. Ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta, az adóhatóság a korábban kiszabott bírság kétszeresét szabja ki újabb határidő tűzésével egyidejűleg. Az ismételt mulasztás esetén a hatóság nem is mérlegelheti a bírság kiszabandó összegét, szemben az első alkalommal, amikor még jogosult figyelembe venni a mulasztás súlyát. Az adóeljárási törvény ezen módosítása 2007.február 15-én lépett hatályba. Ez azt jelenti, hogy a számviteli törvény korábbi rendelkezései ellenére el nem készített pénzkezelési szabályzat miatt is jogosult az adóhatóság ezen időponttól kezdve bírságolni. A szabályzat kötelező tartalmi elemeinek hiánya miatt azonban csak az azokat előíró módosítás hatálybalépését követő 90 nap eltelte, tehát április 1-je után van lehetősége.
Az alábbiakban bemutatunk egy ajánlott pénzkezelési szabályzatot, természeteses minden egyes cég más és más tevékenységi körrel rendelkezik, más szabályok vonatkoznak rájuk.
Egységesen a törvény nem írja elő a szabályzat tartalmát.
