Kötelező alkalassági idő
Minden építőanyagnak, szerkezetnek egyedi élettartama van. Az építőanyagok és épületszerkezetek valóságos elhasználódását több környezeti, szerkezeti hatás befolyásolhatja. Többek között (1) az alkalmazott műszaki megoldás, (2) más szerkezetekkel való kapcsolat kialakítása, (3) az anyag fajtája és minősége, (4) a kivitelezés minősége, (5) használat módja, (6) javítás gyakorisága és módja, (7) alkalmasan, vagy rosszul választott javítási időpontok, (8) gondozás mértéke és minősége, (9) a természeti ráhatások jellege, mértéke és gyakorisága, valamint tartóssága befolyásolja az alkalmasságot.
A társasházak építésénél alkalmazott építéstechnológiák becsült élettartama pl. tömör falú téglaszerkezetű építmények, illetve (keleti városrészben) monolit vasbeton szerkezetek esetében mintegy 150-200 év.
Az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejét a 11/1985. ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM rendelet szabályozza. A jogszabály az épületek minőségjavításának egyik eszköze.
10 év a kötelező alkalmassági idő az alapok, teherhordó vázak, födémek, fedélszerkezetek, függőleges teherhordó- és térelhatároló szerkezetek, kémények, talajvíz és nedvesség elleni szigetelések, talajba kerülő épületgépészeti csővezetékek tekintetében.
5 év a kötelező alkalmassági idő a tetőhéjalások, válaszfalak, csapadékvíz elleni szigetelés, nyílászárok, csapadékvíz elvezetés szerkezetei, vakolatok, burkolatok, szabadon vezetett épületgépészeti csővezetékek, szellőző berendezések, elektromos és villámvédelmi vezetékek, hálózatok és a felvonók tekintetében.
A természetes elhasználódáson, a minimális alkalmassági időn felül a használhatóságot több tényező is befolyásolja. A rendeltetésszerű használat, illetve az épület gondozása (javítás, karbantartás, felújítás), ami többszörösére növelheti a minimális időtartamokat.
A rendeltetésszerű használat minősítésénél a lakás és nem lakás célú helyiségek bérleti jogviszonyát szabályozó rendelkezések szempontjai az irányadók. A rendeltetéshez kapcsolódó műszaki feltételek az Országos Településrendezési és Építési Követelményekben szabályozottak. A használati módnak alkalmazkodnia kell a rendeltetéshez.
A kezelő felelőssége kiterjed nem csak az épület folyamatos üzemeltetésére, hanem az ingatlan használhatósági idejének rendelkezésre álló eszközökkel (használat, hasznosítás szabályozása; hibaelhárítás, karbantartás, felújítás végrehajtása) történő minél további meghosszabbítására. Az ingatlanok értékelésének egyik fő szempontja a használhatóság mértékének megítélése, ami az ingatlanok adásvételi értékében jelentkezik.
